Mezőladányról

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén, a Nyírség-ben fekvő Tisza menti település Tornyospálca szomszédságában. Mándok 6 km, Tuzsér 12 km, Záhony 20 km, Vásárosnamény 22 km, Aranyosapáti 7,5 km, Benk 5,5 km, Eperjeske 11 km távolságra található.

Története

Mezőladány és környéke már ősidők óta lakott hely, ezt a régi Őrmező falu Cserepes-Kenéz határrészén talált bronzkori eszközök is alátámasztják.

A falu az 1900-as évek elején Őr-Ladány és Őrmező települések egyesüléséből keletkezett.

Őr-Ladány

az 1900-as évek elején egy 86 házból álló 450, nagyrészt ev. református lakosú kisközség volt.

A falut az oklevelek 1332-ben említették először a pápai tizedlajstromban.

1480-ban a Bacskay család volt a település földesura.

A 18-19. században több birtokos osztozott rajta: a gróf Forgách, gróf Vay, báró Horváth, a szatmári püspökség, Leövey, Jékey, Király, Pethő, Szuhay, Uzonyi és Eördögh családok.

Református templomának építési ideje nem ismert.

A faluhoz tartozott Endes puszta is.

Őrmező

Az 1900-as évek elején 131 házból álló 597, nagyobbrészt római- és görögkatolikus lakosú kisközség volt.

1435-ben kelt leleszi orsz.llt. oklevelében már Őrmező néven említik nevét.

1483-ban földesurai a Petneházy, valamint a Forgách családok voltak.

A község Cserepes-Kenéz által kitelepülés céljából vásárolt határrészén az 1896-ban végzett ásatásokon bronzkor-ból származó eszközöket találtak.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 82,5%-a magyar, 17,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Evangélikus templom.
• Zsidó temető.

Testvértelepülései

• Románia Székelyszenterzsébet