Magas csecsemőhalandóság |
Az egészségügyi helyzet bár sokat javult Mezőladányban és a megyében, de a gyermekhalandóságban a XIX. század végén, sőt jó ideig a XX. század első éveiben is sok gondot okozott. S ebben az elhanyagolt családi higiénés feltételek, az igénytelenség, a tudatlanság, a mérhetetlenül nagy szegénység mellett az anya és csecsemővédelem hiánya is nagy szerepet játszott.
"A zsellérek és koldusok, a gazdasági és kulturális nyomorúság Magyarországában azonban a szervezett anya és csecsemővédelem is csak korlátozott eredményeket érhetett volna el. Az egyenlőtlen társadalmi-gazdasági helyzet különösen Szabolcsban és Szatmárban volt szembetűnő. Jósa András vármegyei tiszti főorvos keserűen jellemezte 1891-ben a szegények helyzetét: A köznép a családjával rendszeresen egy kis földes, gyéren világított szobát használ lakásul, melynek ablakai a fűtőanyag megtakarítása végett egész télen hermetice zárva vannak. Szellőztetése nem szándékos, hanem csak a ki és bejárásnál az ajtón át történik. Egy szobába gyakran több család van bezsúfolva, sőt vannak olyan takarékos gazdák, akik a családjukat föld alatti, tehát a legegészségtelenebb lakásokban, az úgynevezett putrikban helyezik el. Járványok esetén a halál ezek közül szedi leginkább az áldozatait." 66
A csecsemőhalandóságra érdekes és szomorú példákat említ a szakirodalom. 1890-ben Szabolcs vármegyében 245 ezren éltek, s abban az évben 8700-an haltak meg. Az elhaltak közül 5632 - tehát az összes elhalálozottak 65 %-a - 7 éven aluli volt. Ezen adatok mellett Bodnár Lóránt a megye csecsemőhalandóságáról a század forduló idejéből az alábbi táblázatot közölte:
Év | Csecsemőhalandóság ( %) | ||
Szabolcs és Ung e. vármegye átlaga | Szatmár, Bereg és Ugocsa e. vm. | Magyarországi átlag | |
1895* | 38,2 | 38,4 | 38,7 |
1913 | 22,0 | 22,7 | 20,1 |
1920 | 21,6 | 23,3 | 19,3 |
Gyermekhalálozási adatok |
Dr. Berend Miklóst, a korszerű magyar állami gyermekvédelem alapjainak megteremtőjét idézi a cikkíró, aki a XX. század első évtizedében azt hangsúlyozta, hogy ez az óriási gyermekhaladóság az egészségügyi intézmények abszolút hiányának tulajdonítható67. Sőt a Tisza szabályozása után sem javuló ivóvizek minősége és a szegénység miatti alultápláltság következtében "az 1906-ik évben Szabolcsban minden 1000 halott közül 548 volt a 7 éven aluli gyermek - panaszolta egy néptanító". 68 Nem is csoda, ha számos olyan család volt a Tiszakönyökben, akik a mándoki vásárokon, piacokon hallottak hatására, a gyermekei egészségének féltése, és a reménytelennek látszó szegénység miatt az amerikai kivándorlás mellett döntöttek.