Beszolgáltatások és letartóztatások

Megosztás Facebookon PDFNyomtatásE-mail

Egy ideig még volt hittanoktatás az iskolában, de mint az adatközlők elmondták, Járay igazgató és a pártoskodásban igen aktív utódja is felhívatták a szülőket, hogy ne írassák be a gyerekeiket a hittanórára.91

S itt érdemes egy kis kitérőt tenni. Mint az ország más településein, Mezőladányban is kemény beszolgáltatást szabtak a parasztportákra, különösen - a kor jellegzetes orosz kifejezését kölcsönözve - a kulák, vagyis a tehetősebb nagygazdákra, az egykori nemesek leszármazottaira. Különösen 1951-1953 között volt elviselhetetlen a Rákosi korszak parasztságra nehezedő nyomása.

A korabeli helyi és járási tanácsi végrehajtó bizottsági ülések jegyzökönyvei szerint az ülések állandó témája volt a kulákok elleni harc szigorítása, a beszolgáltatások erőltetése. 1953. május 14-én majd 21-én például a Kisvárdai Járási Tanács VB. ülésének ismét ez volt a témája: "a begyűjtést szabotáló kulákok lejáratását az osztályharc szellemében kell erőteljesebben végrehajtani" 92 egyebek között Mezőladányban és más községekben. Bizonyára ma is található a faluban az akkori beszolgáltatási könyvekből néhány, amelyeken a tintaceruzás bejegyzések önmagukért beszélnek. S ilyen körülmények között is a tanács a dolgozó parasztság nevében 1951-ben versenyre hívta a kisvárdai járás községeit a beszolgáltatások cséplést követő 8 napon belüli 100%-os teljesítésére. Egy évvel később már a 8 nap helyett 3 órán belül eleget kellett a beszolgáltatási kötelezettségeknek tenni, s Mezőladányban és a járás más községeiben is a cséplőgép alól elvitték a terményt és a vetőmagot, s még a gyerekek utáni fejadagot se hagyták meg.

 

Mezőladányi általános iskolások népes csoportja kísérő tanáraikkal és szüleikkel
az egri vár bejáratánál az 1980-as évek végén

S közben még jöttek a terv- és a békekölcsönök, amit erőszakkal jegyeztettek. "A belső források maximális kisajtolására épülő gazdaságpolitika legősibb eszközei az ár és adópolitika, valamint a beszolgáltatások voltak. A jövedelem elvonás sajátos eszközeként tarthatjuk számon a tervkölcsönt és a békekölcsönt, melyek a kereslet és kínálat egyensúlyában fellépő zavarok kezelésére is szolgáltak" 93

"1950. és 1955 között minden évben hozták a békekölcsönt, hogy jegyezzenek a ladányiak és ezzel is támogassuk a világbékét. Még fenyegettek is, ha nem jegyzünk, következményei lesznek" 94

"Az ország lakossága a békekölcsön jegyzésével tesz bizonyságot arról, hogy minden áldozatra kész a békéért vívott harcban" 95, s közben voltak akik úgy vélték, "a békekölcsön, nem a békét szolgálja, az a háborús célokra kell. 96

Nem véletlenül írták tehát az 1956-os forradalom idején, hogy "kegyetlen, alig kibírható volt az elmúlt öt-hat esztendő. Az apró kis falvakat éppen úgy, mint a mezővárosokat és az egész magyar életet elborította a hazugság, a terror, a brutalitás." 97 Mezőladányban abban az időben - mint mindenütt az országban - még a falnak is füle volt, s működött a besúgó hálózat a faluban. Nagy tiltakozásnak nem volt esélye, azért a kerítésre kitűzött röplapok, tiltakozó felfestések jelezték, hogy nem mindenki azonosul az erőltetett központosító, elnyomó hatalommal.

"Egyik alkalommal Uzonyi László, Lakatos Zsigmond és Lipcsei Sándor kerítésén is megjelentek ilyen röplapok. Ezért az egyébként fiatal és egymással rokonságban álló gazdákat letartóztatták. Hosszú, peres eljárás után börtönbüntetésre ítélték őket. Érdemes megemlíteni, hogy Lakatos Zsigmondot a szabadulása után, az 1956-os forradalom idején, a mezőladányi munkástanácsba is beválasztották. Szondy István református lelkész csillapította az indulatokat akkor a faluban, s mondta, hagyják hogy a törvény szerint majd a hatóságok büntessék meg az 1950-es évek eleji túlkapásokért az illetékeseket. 1957-ben a nyíregyházi nyomozók mégis el akarták vinni a református lelkészt, mert a besúgók elferdítették a szavait. S micsoda furcsa dolga az életnek, a felszín alatt kétségkívül meglevő katolikus-református ellentétek ellenére a katolikus atyafiak mentették meg és tisztázták Szondy István református lelkészt a hatóságok előtt, miután a benki származású Orosz Elek tanácselnök és a vb. titkár nem tett rá terhelő vallomást. 98

Térjünk azonban vissza a mezőladányi oktatás és a kultúra ismertetéséhez.

Az 1960-as évek végén a tarthatatlan iskolai helyzet és a szétforgácsoltság csökkentése érdekében épített a községi tanács a református temető északi oldalán, a mándoki út mentén egy új iskolát. A katolikus iskola régi épületét ezután lebontották és a helyén létesült az első mezőladányi óvoda, ahol Balogh Ferencné vezető óvónő, Lukács Mihályné, majd Vaszil Józsefhé óvónők biztosították a gyermekek ellátását, s ma is ők gondoskodnak a kis, közép és nagycsoportos óvodásokról. Az általános iskola vezetése egy ideig még a görög katolikus iskolát és a református iskolát is igénybe vette az oktatásra és napközi otthon céljára, de a görög katolikus iskolát az 1980-as években Novák László titkár javaslatára visszaadták az eredeti tulajdonos görög katolikus egyházközségnek.