Kezdőlap Községünkről Adalékok Mezőladány község történetéhez A mezőladányi görög katolikus egyházközség története  

A mezőladányi görög katolikus egyházközség története

Megosztás Facebookon PDFNyomtatásE-mail

A görög katolikus lakosok a XIX. század közepén a Forgách uradalomban jelen­tek meg először Őrmezőn. Fényes Elek 1830-as években készített felmérései szerint a 205 református mellett 61 zsidó, 16 római és 3 görög katolikus lakos is élt már Őrmező-Ladányban. 106 Ugyanakkor Endesen már 16 görög katolikus volt. Volt, aki úgy vélekedett Mezőladányban, hogy az első görög katolikusok rutén betelepítettek voltak. A több hullámban lezajlott rutén betelepítéseket erősíti meg a Tiszakönyök történetéről 1974-ben Mándokon írott monográfia is. Az uraságnak ugyanis a birtok akkor hozott hasznot, ha azt megművelték. Így került sor később a tót atyafiak és feltehetően az újabb rutén földmunkások betelepítésére, akik a görög katolikusok számát gyarapították.

Tény, hogy az 1900-as évek elején a görög katolikusok Tornyospálcára jártak az anyaegyházközségbe istentiszteletre, az esketéseket, kereszteléseket, ünnepi szentmiséket is ott tartották. A római katolikus gyülekezet História Domusa, vagyis az egyház vezetésének utasítására a plébánosok által kötelezően vezetett egyházközség tör­ténet szerint "a görög és római katolikus híveknek sokáig nem volt templomuk. Az iskola tantermében tartották a szentmisét, ha átjött Mándokról a lelki atya. Amikor nem jött - és ez volt a leggyakoribb - gyalog mentek át a görög katolikus hívek Tornyospálcára, a római katolikusok pedig Mándokra. Tudták nincs ez így jól, s tervezgetni kezdtek, s mondták: építsünk magunknak közösen templomot".107

Példaszerű összefogással kezdődött az építkezés, de valami miatt a két katolikus közösség között, vita támadt, s a görög katolikusok önálló templom létesítésére törekedtek. Bár a görög katolikusok már a II. világháború előtt Mezőladányban a legnagyobb felekezetnek számítottak, az egyháztagok azonban a szegényebb népréteget alkották, így nem volt anyagi erejük, hogy önállóan templomot építsenek. Ezért úgy határoztak, hogy egy kisebb, egytantermes iskolakápolnát építenek Őrmezőn a katolikus temető mellett. A mintegy 450-500 görög katolikus lakos felépítette az új létesítményt, amelyhez nemcsak a faluban, de a szomszédos településeken is gyűjtést szerveztek.

A hajdúdorogi görög katolikus püspökség is segítette a petneházi keleti egyházkerület 19. egyházközségének számító mezőladányi gyülekezet templomépítési törekvéseit. 1944-re el is készült a létesítmény, amely a hitnek és a tanításnak is több évtizeden át szolgáló hajléka lett a község őrmezői fertályán. Az egytantermes Isten házában az oltári szentélyt faajtókkal zárták el, ha ott tanítás volt. Istentiszteletek alkalmával a szentély ajtajait kinyitották.

A háború egy kicsit visszavetette a gyülekezetépítést, de azután az új hatalom által feloszlatott szerzetesrendek nyomán — milyen fura is a történelem és az Isten rendelése — a gyülekezetek megerősödhettek. A máriapócsi szerzetesrendből, ugyanis 1949-ben került Mezőladányba Zatkovics Dénes parókus lelkésznek, akit a faluban csak Dénes atyaként ismertek. Dénes atya jó missziói és zenei érzékkel énekkart szervezett, passiójátékot, pásztorjátékot tanított a híveknek. Az egész gyülekezet életét felpezsdítette, s különösen a fiatalok közösségi életét erősítette. Az 1950-es évek végén azonban az egyházkerület más területre vezényelte Dénes atyát, s helyére Szalka Béla, majd az 1960-as években Kocsi István került. A hit azonban a paraszti magángazdálkodás erőszakos felszámolása után megfakult. Az 1944. óta működő harangláb egyre kevesebb görögkatolikust hívogatott már a vékonyka hangjával az iskolakápolnába.

A gyülekezet lazulását erősítette az is, hogy két évig lelkész nélkül volt a görög katolikus közösség, s ismét a tornyospálci parókus járt át misézni a mezőladányi iskolakápolnába. Az erős gyülekezetben a hit mellett a közösségi összetartozás is meggyengülni látszott. S ezen Márku László, az 1970-es években Ladányba került új lelkész, majd Zuró László és Dankó Balázs parókus is csak keveset tudtak változtatni. A gyülekezet tagjai azonban minden hivatali tiltás ellenére gyermekeiket hittanra járatták. Ezt segítette, hogy az 1980-as évek közepén a már korábban egyesített mezőladányi iskolák miatt Novák László tanácstitkár javaslatára az államosított iskolakápolnát visszaadták a görög katolikusoknak

Az államosítás ideje alatt végig kápolnaként is működő iskolából az iskolapadokat kirakták, s templomi padok kerültek a helyükre. Így 1987-től ismét Isten házaként működhetett a görög katolikus templom, ami erősítette a gyülekezet közösségi életét és az emberek hitét. Ez tette lehetővé, hogy 1990-től felújították az egykori iskola épületét, tornyot emeltek a keleti végéhez, s 1991-ben Szent Mihály nevére felszentelték a templomot. A toronyba új harang került, s milyen furcsa dolga az életnek, hogy az új harang a toronyépítésnél legtöbbet dolgozó Koleszár Miklós kőműves elhalálozott leányát siratta el először.

A harangláb régi kis harangját a polgármesteri hivatal által létesített ravatalozóhoz adták oda a görög katolikus hívek, amit az 1990-es években a rézgyűjtők elloptak. Hasonló sorsra jutott az endesi harangláb kisharangja is, ami a folyamatosan romló morált, a köztulajdon kezelésében és a fegyelemben mutatkozó helyrehozhatatlan hiányosságokat is tükrözi - mondta Kruppa Andrásné, a görög katolikusok harangozója, kántora, s a gyülekezetért a legtöbb áldozatra kész mindenes.

Esküvő a mezőladányi görög katolikus templomban az 1990-es évek elején

Tőle tudom, hogy a görög katolikus lelkészek nem osztoznak a római katolikus plébánosok papi nőtlenségében, sőt a görög katolikus parókusok népes családjai vonzzák a gyülekezetbe a gyermekeket. A kántor tájékoztatása szerint jelenleg 280 nyilvántartott görög katolikust tartanak számon Mezőladányban, de alig 80 családra lehet csak a gyülekezet anyagi működésének támogatásánál és az egyházi rendezvényeknél számolni. Mégis tisztességgel eltartják parókus lelkészüket és a hitoktató diakónust. Mivel a görög katolikusok nem kísérhetik hangszerrel (orgonával) az énekeiket, nyolc hangsávon a kántor vezetésével maguk éneklik dallamaikat. A gyermekek az alsó és felső tagozaton a hittan keretében, a fiatalok a szombati ifjúsági órákon Vatamán Sándor jelenlegi parókus lelkész és Jeniczky Ferenc hitoktató diakónus irányításával sajátítják el a hitmélyítő ismereteket és a sajátos görög katolikus dallamokat.

- Mi hisszük, hogy nem a sokaság, hanem a lélek tesz csoda dolgokat, s hisszük, azt is, hogy Isten akaratából a mezőladányi görögkatolikus gyülekezetnek nemcsak szerény múltja van, hanem jövője is lesz - mondta Kruppa Andrásné gyülekezeti kántor. S erre hittel csak azt mondhatjuk: Úgy legyen!